Részletek az Édes Munyimunyi elolvasása után írt iskolai dolgozatokból
A Városligeti Magyar- Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, 4. c. osztálya – 2013.
Osztályfőnök: Bartalis Katalin (akinek ma is szívből köszönöm, hogy van és tanít)
Idén, év elején Kati néni kitalálta, hogy elolvasunk együtt egy meglepetés könyvet. A kiválasztott könyv Nógrádi Gábor „Édes MunyiMunyi!” című könyve lett. /Bánki H. Zsófia)
A könyvben az tetszett, hogy a történet modern megfogalmazásban íródott, ezért könnyen érthető volt. /Lili/
Ez volt az első olyan könyv, amit eddig olvastam, és izgultam, hogy mi történik Edittel. Hozzáteszem, az anyukámat rég hallottam sírni, de most hallhattam, mert amikor olvasta elsírta magát rajta. /Láng Júlia/
Szerintem azért tetszett a fiúknak, mert voltak benne kalózok, a lányoknak azért, mert volt benne smárolás. /Máté Szonja/
Még soha nem olvastam ilyen vicces, izgalmas és szomorú történetet. /…/ Ha belegondolok abba, hogy elveszne anya, nem is tudom, mit csinálnék. /…/ Nagyon jó volt ez a könyv. Megviselt az egész történet. Én soha nem akarom, hogy ilyen helyzetbe kerüljek. Döm-dö-döm!!! /Nedeczky Adri/
Amikor a tanárunk valamelyik humoros részét olvasta a fejezetnek, megállt egy pillanatra, hogy nevessünk rajta. Egy-egy fejezet után megkérdezte, hogy szerintünk hogyan folytatódik a történet. /Phan Viet Dung (Csabi)/
Miért a fia hitt a legjobban abban, hogy él az anyukája? Azért, mert az anyákat és fiaikat nagyon szoros kapocs köti össze. /Máté/
Mikor Mária jósolt Editnek, az volt az egyik kedvenc részem. Mikor Editnek visszatért az emlékezete úgy megörültem, hogy csak na. /Szamosvölgyi Szíra/
Az is tetszik, hogy a mostani életet mutatja, vagyis különböző csúnya szavakat is beletett Nógrádi, például: hülye. /…/ Az egész történet nekem egy tízes skálán tízes. Már gondolkoztam, hogy elolvassam a „Petepitét”, vagy más Nógrádi könyvet. /Peti/
Kata meg talán azért tetszett, mert én nagyon szeretnék egy kistesót, de tudom, hogy úgysem kapok, ezért elképzeltem, hogy az én húgom és én játszom vele, és nagyon jó érzés. /Simon Dorka/
Azért tetszett a regény, mert én izgulós vagyok, és itt aztán lehetett izgulni. /Spirk Zorka/
Nekem a szereplők tetszettek. Dóra igazi hisztikirálynő volt és ez sokszor megnevettetett. Az anyukám is hegedűművész, mint Tamás, ezért át tudom élni a gyerekek életét. /Név nélkül/
Örültem, hogy Editnek a szülést követően visszatért az emlékezete. És örültem, hogy Kati néni ezt a regényt választotta szeptemberben. /Balázs Jázmin/
Nekem azért tetszett ez a regény, mert szerintem ez a legizgalmasabb könyv az egész világon. Néhol szomorú, de néhol nagyon vicces is tud lenni. /…/ Amikor megkerült Edit, olyan boldog voltam, hogy majdnem örömkönnyeket hullajtottam. (Grosser Fanni/
A legjobban az a rész tetszett, amikor Edit elkezdett sírni a magyar Himnusz hallatán, és a piros, fehér, zöld zászló láttán. /Földessy Farkas/
Az tetszett a legjobban, hogy Benedek bízott benne, hogy Edit él. És nem adta föl, ami szinte esélytelennek látszott. /Laci/
Mindig vártam már, hogy olvassuk a következő fejezetet és sajnáltam, hogy véget ért. Annyira megszerettem Nógrádi Gábor könyvét, hogy megkértem anyut, vegye meg nekem A hó fogságában című művet, mert az is érdekel a cím alapján. (Név nélkül/
Nekem akkor tetszett a legjobban, mikor a kicsi „Miki majom” megszületett, és visszatértek Edit emlékei. Meg az, hogy Happy End lett a vége. /Gesztesi-Tóth Péter/
Amikor olvastam, alig tudtam letenni a regényt. Könnyen olvasható, a mai gyerekek nyelvén íródott mű. /…/ Lehet, hogy én nem utaztam volna haza addig, amíg anyukám nyomára nem bukkanok. /…/ Szerencsére a regény végére minden a helyére került, a Bánáti család újra együtt volt. /Mozolai Bende Brúnó/
Ez a történet megdolgoztatja az olvasó képzelőerejét. Bele kell képzelnünk magunkat a szereplők életébe. /… / Szeretem, hogy a stílusa nem szájbarágós. Nem írják le részletesen, mi történik, csak utalnak rá. Nekünk kell elképzelni. /P. Benedek/
A Munyimunyi izgalmas, letehetetlen könyv. Olyannyira imádom, hogy nem tudtam ellenállni: elkezdtem felolvasni a húgomnak, Manónak. A kötet humora hamar magával ragadta őt is, és én másodjára is végigizgultam vele a megdöbbentő fordulatokat. /Anna/
Nekem az tetszett a könyvben, hogy nagyon vicces volt és egyben szomorú. /Levi/
Az író nagyon megfogott a vicces beszéddel is. Ahogy Benedek beszél Dórával az valami szenzációs. Nekem. Benedek is olyan, mint én. Szeretem a nővéremet, de veszekszünk, és sokszor én is azt gondolom, hogy hülye. Az utolsó egy-két fejezet idegtépő volt, mert vártam, mikor derül ki, hogy Edit él. /Bazsi/
Nekem nagyon megviselte az érzéseimet, bár voltak benne mulatságos részek is. Én nem engedném az anyukámat túl messzire bemenni a tengerbe, még ha nem is közeleg a vihar. /Mach Máté/