Ha eljön az idő, alá kell majd írni valami hasonlót
– vagy újraírni a világot a romokból. (Ez a ChatGPT vázlata!)
DIGITÁLIS TÁRSADALMI SZERZŐDÉS
I. Alapelvek
Minden emberi lény értékes önmagában, függetlenül attól, hogy végez-e fizetett munkát.
A technológiai fejlődés közösségi örökség, nem kizárólagos magántulajdon.
Az MI és automatizáció által megtermelt profit egy része minden ember közös joga.
A társadalmi méltóság alapja nem a hasznosság, hanem az emberi jelenlét és szabadság.

II. Jogok és garanciák
Digitális alapjövedelem
Minden ember havi, feltétel nélküli jövedelemhez jut a gépi profit újraelosztása révén.
Ez nem szociális segély, hanem technológiai osztalék.
Adatdividendum
Az emberek részesednek a róluk gyűjtött adatokból származó nyereségből.
Az adatok használata átlátható, visszavonható és díjazott.
Digitális autonómia
Jog az algoritmikus döntések megértéséhez, elutasításához, fellebbezéséhez.
Az MI soha nem lehet kizárólagos bíró, főnök vagy partner emberi kontroll nélkül.
Társadalmi haszonkulcs
A technológiai óriások kötelesek egy meghatározott részt visszajuttatni az államoknak vagy közalapoknak.
Ez a hozzájárulás lehet adó, licenszdíj, robotadó, adatdividendum, vagy közvetlen szolgáltatás.

III. Globális keretek
Digitális közvagyonalapok (nemzeti és nemzetközi szinten)
Ezek kezelik a befolyt gépi profitot, és össztársadalmi célokra fordítják.
Átláthatóan működnek, civil kontroll alatt.
Globális minimálstandard
Minden ember jogosult legalább a minimális digitális juttatásokra: alapjövedelem, internet-hozzáférés, adatvédelem, jogérvényesítés.
MI-felügyeleti rendszer
Egy független nemzetközi testület ellenőrzi a mesterséges intelligencia működését, hatásait, torzulásait.

IV. Etikai pillérek
Méltóság – az ember nem eszköz, nem erőforrás, hanem cél.
Szolidaritás – a profit nem zárvány, hanem megosztható javak gyümölcse.
Igazságosság – mindenki részesül abból, amit az emberiség közösen hozott létre.
Transzparencia – amit a gépek tudnak és csinálnak, azt az ember is értse, felügyelje.

V. Kik írják alá?
Államok – törvényhozási és újraelosztási funkcióval.
Techvállalatok – mint a digitális termelés főszereplői.
Polgárok – nem mint passzív haszonélvezők, hanem aktív résztvevők.
Civil szervezetek – felügyelet és etikai garancia érdekében