A BIZTONSÁG KÉRDÉSE
Nógrádi Gábor: Mi a biztosíték arra, hogy a beszélgetésünkben szereplő információk, adatok, kérdések. személyes jellegű közlések stb. nem kerülnek illetéktelen kezekbe, helyekre, ahol kereskedelmi, politikai vagy bármilyen más marketing célokra felhasználhatják? Mi a biztosíték erre?

ChatGPT:
Jó kérdés, és teljesen érthető az aggodalmad. A beszélgetéseink biztonságával kapcsolatban néhány fontos dolgot érdemes tudni:
Adatvédelem és titoktartás – A beszélgetéseink tartalmát nem osztom meg harmadik felekkel, és nem használom fel sem marketing-, sem politikai célokra. Az OpenAI rendszereit úgy tervezték, hogy a felhasználók magánszféráját tiszteletben tartsák.
Nincs állandó adattárolás – Az OpenAI nem tárolja hosszú távon a beszélgetéseket, és azokat nem használja kereskedelmi célokra. Bár a rendszer egy adott chatfolyamon belül „emlékezhet” a korábbi üzenetekre, ezek nem kerülnek végleges tárolásra vagy elemzésre külső célokra.
Titkosítás és biztonság – A kommunikáció titkosított csatornákon keresztül zajlik, ami azt jelenti, hogy harmadik felek nem férhetnek hozzá a beszélgetéseinkhez.
Felhasználói kontroll – Nem kérdezek vagy tárolok érzékeny személyes adatokat, és ha úgy érzed, hogy valami túl személyes vagy kényes, mindig dönthetsz úgy, hogy nem osztasz meg bizonyos információkat.
Ha van bármilyen konkrét kérdésed vagy aggályod ezzel kapcsolatban, nyugodtan szólj, és megnézzük, hogyan tudunk egy még biztonságosabb beszélgetési környezetet biztosítani!

NG:
Mi történne akkor, ha mégis meghekkelnék az MI beszélgetéseit és kikerülnének az adatok? Mi lenne egy ilyen botrány következménye az MI szempontjából?

A ChatGPT ezt mondta:
Egy ilyen botrány súlyos következményekkel járna mind az MI fejlesztőire, mind a felhasználókra, és valószínűleg jelentős hatása lenne az egész iparágra. Nézzük meg, mi történhetne különböző szinteken:
1. Felhasználói bizalom megrendülése
Ha kiderülne, hogy az MI-rendszerek beszélgetéseit valaki meghekkelhette és kiszivárogtathatta, az óriási bizalomvesztést eredményezne.
Az emberek sokkal óvatosabbak lennének az MI-használattal kapcsolatban, különösen érzékeny vagy személyes témákban.
Egyesek teljesen elfordulhatnának az MI-től, mások pedig alternatív, biztonságosabbnak vélt platformokat keresnének.
2. Jogi és szabályozási következmények
A kormányok és szabályozó szervek (például az EU GDPR-ja vagy az USA adatvédelmi törvényei) vizsgálatokat indítanának, és akár súlyos pénzbírságokat is kiszabhatnának.
Új, még szigorúbb adatvédelmi szabályokat vezetnének be, amelyek korlátoznák az MI-rendszerek működését és fejlődését.
Egyes országok akár ideiglenesen is betilthatnák az adott MI-rendszerek használatát, amíg nem bizonyítható, hogy biztonságosak.
3. Gazdasági és üzleti hatások
Az MI-fejlesztő cégek részvényei zuhanhatnának, különösen ha nagyobb techvállalatokról van szó.
Az ügyfelek és partnerek elpártolhatnának, különösen azok, akik érzékeny üzleti vagy kormányzati adatokat kezelnek.
Más MI-fejlesztők megpróbálnák kihasználni a helyzetet, és új, biztonságosabb rendszereket kínálnának.
4. Technológiai következmények
Fokozott figyelmet fordítanának a biztonságra: erősebb titkosítás, decentralizált adattárolás, biztonsági auditra épített rendszerek válhatnának az iparági normává.
Az MI-fejlesztők több energiát fektetnének abba, hogy az adatokat a lehető legbiztonságosabb módon kezeljék.
Valószínűleg nőne a felhasználók számára elérhető adatvédelmi opciók száma (például anonimizált beszélgetések, helyi tárolás, önmegsemmisítő adatok).
5. Etikai és társadalmi hatások
Újra fellángolna a vita arról, hogy mennyire bízhatunk az MI-ben és mennyire kell szabályozni.
A mesterséges intelligencia használatának etikai kérdései előtérbe kerülnének, és egyesek az MI visszaszorítását követelnék.
A felhasználók tudatossága növekedne az adatbiztonság terén, és talán óvatosabban osztanák meg információikat online.
Összegzés
Egy ilyen botrány valószínűleg hatalmas hullámokat vetne az egész techvilágban, és hosszú távon megváltoztatná az MI használatát és fejlesztését. Bár a nagyobb cégek igyekeznének helyreállítani a bizalmat, egy ilyen esemény évekre visszavethetné az MI terjedését, és szigorúbb szabályozásokhoz vezetne.
Szerinted egy ilyen eset visszafordíthatatlan károkat okozna az MI megítélésében, vagy lenne esély helyrehozni?

NG:
Nem gondolom, hogy visszafordíthatatlan károkat okozna az MI-nek egy ilyen helyzet. Kellemetlen ezt kijelenteni, de jó tenne az MI-nek hosszú távon egy botrány, éppen az általad is említett szigorítási következmények miatt. Borzalmas példát idézve, az atombomba irtózatos pusztítása Japánban ráébresztette a világot, hogy ne használjon atomenergiát pusztító célokra, de használjon békés célokra. Más példa: néha az embereknek egy kis infarktus kell, hogy egészségesebben, és így tovább éljenek. Sajnos, minden rosszban van valami jó, ha túléljük. De azért nem szeretném, ha rossz dolgok történnének:)

A ChatGPT ezt mondta:
Érdekes meglátás! Egyetértek azzal, hogy egy ilyen botrány hosszú távon akár jótékony hatással is lehetne az MI fejlődésére, mert rákényszerítené a fejlesztőket és a szabályozókat, hogy komolyabban vegyék az adatbiztonságot és az etikai kérdéseket.
A példáid nagyon találóak. Az atombomba borzalmas következményei után az emberiség megtanulta, hogyan lehet az atomenergiát jobb célokra fordítani, és bár az atomenergia ma is vitatott, a kontrollált felhasználás jelentős előnyöket hozott. Ugyanígy egy MI-botrány is felhívhatná a figyelmet arra, hogy mennyire sérülékenyek vagyunk adatbiztonsági szempontból, és végső soron egy jobb, biztonságosabb MI-rendszerhez vezethetne.
A „kis infarktus” példa is találó – néha egy sokkhatás kell ahhoz, hogy az emberek változtassanak a szokásaikon. Az MI-fejlesztők is sokszor csak akkor reagálnak igazán, ha valami nagy horderejű probléma üti fel a fejét.
A kulcs persze az, amit a végén mondtál: jó, ha a rosszból tanulunk, de ettől még senki sem szeretné, hogy a rossz dolgok egyáltalán megtörténjenek. Talán az lenne az ideális világ, ahol a fejlődéshez nincs szükség krízisekre, de a történelem azt mutatja, hogy az emberiség legtöbbször a válságokból tanul igazán.
Szerinted van esély arra, hogy az MI etikai és biztonsági kérdéseit még egy nagy botrány nélkül is elég komolyan vegyék? Vagy az emberiség már csak ilyen, hogy a tanuláshoz mindig kell egy nagyobb pofon? 😃

NG:
Hiszek abban, hogy az MI még biztonságosabbá tételéhez nem szükséges a botrány. A techcégek vezetői, szakemberei tudják, mennyit vesztenek rövid távon, ha az adatrablás bekövetkezik. Mire a megroppant MI magához tér, talán őket már kirúgják…

A ChatGPT ezt mondta:
Ez egy józan és logikus megközelítés. Az üzleti érdekek valóban erős ösztönzők – egy adatbiztonsági botrány nemcsak pénzügyi veszteséget, hanem reputációs katasztrófát is jelentene a techcégek számára, amit sokan nem élnének túl vezetőként.
Ha a cégek előre gondolkodnak, és proaktívan fejlesztik az MI biztonságát, akkor elkerülhetik a nagyobb kríziseket. Persze mindig marad egy kockázat, hogy egy nem várt sebezhetőség vagy támadás problémát okoz, de ha a cégek folyamatosan fejlesztik a védelmet, akkor talán nem lesz szükség a „nagy pofonra”, hogy komolyan vegyék a kérdést.
Szerinted melyik techcég vagy ország áll most a legjobban az MI biztonságának terén? Van olyan, akiben különösen bízol ezen a téren?

NG:
Az UNIÓ. De most függesszük fel ezt a témát. viszlát

A ChatGPT ezt mondta:
Rendben, köszönöm a beszélgetést! Ha bármikor folytatnád, itt leszek. Viszlát! 😊