Ez könnyű. Csak oda kell figyelni az iskolában. Az iskola mindenre megtanít, ami az életben fontos. Persze erre csak akkor fogsz rádöbbenni kedves lusta és hanyag barátom, amikor befejezted a tanulmányaidat. De akkor már késő lesz.
Emlékszem például, hogy egyszer a fizikatanárom megkérdezte: hova kell menekülni, ha egy nagy pusztaságban sétálunk, ahol csak egy fa áll, és kitör vihar? A válasz: minél messzebb a fától, hogy belénk ne csapjon a mennykő.
Na, ugye, hogy erről fogalmad sem volt, te kis buta?
Hát nem csodálatos egy tudás, amit az iskolában kapunk?
Képzeld el, amint sétálgatsz egy hatalmas pusztán, és hirtelen felhők tornyosulnak feletted. Távolabb egy terebélyes, dús lombozatú fa áll hívogatóan. Váratlanul kitör a vihar, csapkod az istennyila, mire az első gondolatod az, hogy odafutok a fához, mert a levelek megvédenek az esőtől. Csakhogy akkor, egy villámcsapás fényénél hirtelen megjelenik előtted a fizikatanárod: „Ha vihar tör ki a pusztán ‒ visszhangzik mennydörögve a hangja ‒, nehogy bemenekülj egy fa alá tahókám, mert beléd csaphat a mennykő!” És te szívből jövő hálával gondolva iskolai éveidre elrohansz a fától minél távolabb, csuromvizesen, de boldogan. Mert lehet, hogy tüdőgyulladást kapsz, és feldobod azt a majomház szagú negyvenötös lúdtalpadat, de a villám legalább nem csap agyon.
Akadnak persze olyan kekeckedő alakok, akik szerint hiba, hogy az élet néhány apróságára: a pénz beosztására, a pályaválasztásra, a párválasztásra, a gyereknevelésre, a korszerű táplálkozásra, a betegségek megelőzésére, és mondjuk, leendő idióta főnökünk elviselésére az iskola nem nevel.
Na és? Nem taníthat meg mindenre! Nem elég, hogy a fejedbe veri Venezuela hegy- és vízrajzát, vagy a szénatomok láncolatát az etilalkoholban? És Csokonai Vitéz Mihály szerelmi költészete…? Az neked smafu?! Vagy ott vannak a másodfokú egyenletek! Az ám a fontos dolog! Hogy én azt hányszor alkalmaztam az életben, barátaim!
Úgyhogy te csak ne izgulj kedves olvasóm, hogy nehéz munka lesz az életre nevelni magadat. Ne félj attól, hogy nem találod meg az igazit! Ne félj attól, hogy nem a megfelelő foglalkozást választod magadnak! Ne félj attól, hogy nem keresel elég pénzt a megélhetéshez, vagy amit keresel, nem tudod beosztani!
Az iskola, az élethez szükséges legfontosabb ismeretekkel tutira ellát, mielőtt átlépnéd a szent küszöböt.
Már alig várom például, hogy ott álljak egy kihalt pusztán a magányos fa mellett és jöjjön a vihar! A villám csapkod, én meg bevágom magam a fa alá.
Vagy nem oda kell?
Ui: Ötven éve írtam a néhai Kossuth Rádió számára. Sajnos, még mindig aktuális.
(Hogyan neveljünk? Móra Könyvkiadó – Cakó Ferenc rajza)